Az én történetem egy bonyolult válással kezdődött, ami nagyon felforgatta az életemet. Anya és apa között megromlott a viszony így úgy döntöttek, hogy elvállnak, de hát ez nem ment olyan egyszerűen. A lehető legrosszabb dolog történt, ami csak történhetett. Apa elperelte a fejünk felől a házat. Nem tudtunk anyával hova menni, nem volt egy árva vasunk sem. Mivel ilyen rossz helyzetbe kerültünk, beleavatkozott a gyámügy is. A bíróság úgy döntött, hogy nem maradhatok tovább anyával, át kellett költöznöm apához. Még választani sem választhattam, egyszerűen jöttek összehányták a fontosabb cuccaimat és elvitték, apa új családjához. Mivel oda van bejelentve állandó lakcímre. Naná, hogy apa nem volt ott, csak az új asszonykája és azok a kölykök. Idősebbek, mint én, de akkor is, elkényesztetett kis pulyák.Szonja a csaj kb 18 éves és Nikó a srác, aki 20 éves. Már egy jó pár napja, hogy apának a hírét sem hallottam. Itt vagyok a szobámba bezárva, örülök, hogy enni kapok. Lassan anyával sem tudom tartani a kapcsolatot, mert lemerül a telóm. A barátaimmal is megszakadt a kapcsolatom. Nagyon hiányoznak. Az álmaim törtek össze, az előadás, amire már hónapok óta készülünk a Társulattal, most egyik percről a másikra nem mehetek. A színészet volt minden álmom és az első fellépésemre sem mehetek el.Míg én elgondolkoztam szomorú sorsomról, valaki kopogott az ajtón. Vajon ki lehet az? Biztosan az az asszony. Így hát elég keményen szóltam ki, hogy hagyjon békén, erre bejött apa. Kérdezte, hogy mizu, de semmi kedvem nem volt válaszolni, elfordultam. Elvégre ő tette tönkre az egész életemet. Mondott valami olyasmit, hogy holnap elmegyünk és beirat a gimibe, de nem igazán fogtam fel. Hétfőn el is vitt a suliba a másik csajjal. Mikor beértünk Szonja beszaladt és elkezdett mindenféle hülyeséget, hazugságot terjeszteni rólam. Apának sikerült beiratni. Már az első óra kész rémálom volt. Nem ismerek senkit, se diákot, se tanárt. Nagyon rosszul éreztem magam itt. Kerestem a töri termet, nem sok sikerrel. Sok könyv és pappír volt nálam, valaki sikeresen nekem jött, mire én elejtettem mindent ami a kezemben volt.Ahogy szedtem összefele, Szonja és a kis barátnői kikacagtak. Kegyetlenül felhúztak, be is szóltam nekik. Mire valaki megfogta a vállamat és csak annyit mondott.

-Ne is foglalkozz velük!

Hátranéztem és láttam. hogy agy fiatal tanár áll a hátamnál. Nyújtotta a kezét, segített felállni és bemutatkozott.

-Switzer Alex vagyok, a töri tanár.

-Ez remek, legalább megmutathatja, hogy merre van a töri terem!

Meg is mutatta de előbb behívott a töriszertárba és elkezdett kérdezősködni. Nem tudtam, hogy megbízhatok-e benne vagy sem. Ezért nem mondtam sokat magamról. Összvissz annyit mondtam, hogy...

-Most költöztem ide az apámhoz és az új családjához. Legyen elég egyszerre ennyi, még én magam sem dolgoztam fel mindezt.

-Persze, megértelek. Szonja akkor a te mostoha testvéred?

-Nagyon úgy tűnik, de egyáltalán nem bírom!

Ha elfogadsz egy jó tanácsot, kerüld el amennyire csak tudod! Ha megérzi, hogy el akarsz tőle venni valamit, akkor neked annyi.

-Én ugyan nem vennék el tőle semmit, nem egy az ízlésünk!

Látta hogy nagyon mérges voltam az egész világara, így hát elengedett és csak annyit mondott.

-Még találkozunk!

Nagyon nem szerettem a régi sulimban a törit, de most valamilyen csodás módon teljes odafigyeléssel követtem az óra menetét. Vége lett a sulinak, elindultam a buszhoz, mire észrevettem, hogy lekéstem és a következő csak 1 óra múlva indul. Balszerencsémre elkezdett zuhogni az eső, semmi fedett hely nem volt a közelben,így hát áztam. Egyszercsak megállt egy autó és kiszólt egy ismerős hang.

-Szállj be, hazaviszlek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.